Mind a(z) 2 találat megjelenítése

Egy sokoldalúan használható illatos gyanta – a benzoéviasz

A benzoéviasz a sziámi benzoéfa (Styrax tonkinensis) és a szumátrai benzoéfa (Styrax benzoin) kérgéből nyert viaszos gyanta. Az értékesebb sziámi benzoé illata egzotikus, édes, vaníliás, míg a szumátrai benzoé aromái fűszeresebbek, virágos, balzsamos jegyekkel. Ázsiában előszeretettel használják templomi füstölők készítéséhez. A buddhisták, a hinduk és a muszlimok egyaránt kedvelik, legtöbbször a természetes gyantát égetik faszén fölött, az így keletkező illatos füst ugyanazt a célt szolgálja mint a füstölők.
Kozmetikai termékekben népszerű alapanyag, természetes tartalmazhat organikus benzoéviaszt testápoló, parfüm, illatgyertya is. A parfümgyártásban gyakran használják rögzítőként, a készítményben jelen lévő többi illat kiegyensúlyozására és az egyes illatjegyek hangsúlyozására. A francia Ibbeo Cosmetiques is használ benzoéviaszt termékeiben, például a tápláló arc- és testkrémjében. Az organikus benzoéviasz remekül kiegészíti a termékben található egyéb értékes összetevők hatását, egyúttal kellemes vaníliaillatot kölcsönöz a krémnek.
A természetes benzoéviasz illata jól kombinálható tömjén, mirha, narancsvirág, narancs és szantálfa illatokkal.
Manapság a kozmetikai ipar és az aromaterápia mellett az élelmiszer- és a gyógyszeripar is széleskörűen alkalmazza.
Használják az állatgyógyászatban is. Az élelmiszeriparban ízesítőanyagként fordul elő, többek között pékárukban, fagyasztott tejtermékekben, pudingokban, rágógumiban, alkoholos és alkoholmentes italokban.

A természetes benzoéviasz gyógyhatású tulajdonságai

Elterjedéstől függetlenül mindkét benzoéfajból nyert organikus benzoéviasz erős gombaölő és fertőtlenítő hatású. Kiváló gyulladásgátló és antioxidáns. Baktériumellenes hatását a benne található – és magáról a viaszról elnevezett – nagy mennyiségű benzoésavnak köszönheti. Értékes tulajdonságai miatt az ókori civilizációk is használták gyógyításra és szertartásos füstölésre egyaránt.

A természetes benzoéviaszból alkoholos eljárással magas minőségű illóolajat állítanak elő. Az így nyert bio illóolajat benzoin néven hozzák forgalomba, és remekül használható az aromaterápiában. Pozitív hatást fejt ki az idegrendszerre, ellazító, nyugtató tulajdonságokkal rendelkezik. Hozzásegít bennünket a mély, pihentető alváshoz. Segít megelőzni és kezelni a stresszt. Kedvező hatással van az emésztőrendszerre, vizelethajtó hatása is ismert. Gyulladáscsökkentő és sejtmegújító képességei miatt eredményesen kezelhetjük vele az ekcémás, gyulladt, vagy a kirepedezett, száraz bőrt is. Helyi érzéstelenítő hatása miatt kisebb sebeket is lehet vele kezelni. Gyógyító tulajdonságainak köszönhetően bizonyos típusú szájvizekben is lehet találkozni benzoinnal. Masszázsolajokban vagy fürdővízben alkalmazva ellazítja a fáradt, görcsös izmokat.
A bio benzoéviaszból nyert illóolaj aromalámpában párologtatva hatékony segítség köhögés, hörghurut és egyéb felsőségúti megbetegedések esetében.
Különböző hagyományos kenőcsökben és tinktúrákban is megtalálható. A brit, a svájci és az olasz gyógyszerkönyvben egyaránt szerepelnek a benzoéviasz alkoholos kivonatával és egyéb hozzávalókkal készült gyógyhatású készítmények. A hagyományos kínai gyógyászatban és a kínai gyógyszerkönyvben egyaránt jegyzik. Különböző tabletták és porok alapanyagaként szolgál, melyeket fájdalomcsillapításra, a vérkeringés élénkítésére és eszméletvesztés esetén használnak.

A benzoéfa

A Styrax nemzetségben mintegy 130 cserje- és fafaj található. Többnyire földünk északi féltekén, a mérsékelt égöv melegebb területein és trópusi éghajlaton fordulnak elő, a fajok túlnyomó része Kelet- és Délkelet-Ázsiában, de megtalálhatóak Dél-Amerikában is.
Két különböző fafajból is kinyerhető az organikus benzoéviasz. Az egyik a sziámi benzoéfa (Styrax tonkinensis), mely elsősorban Thaiföldön él, de előfordul Kambodzsában, Laoszban és Vietnámban is. A másik a Szumátra és Jáva szigetén honos szumátrai benzoéfa (Styrax benzoin). A benzoéfák akár 8 méteresre is megnőhetnek. A viaszt csapolással, a törzsön ejtett mély bemetszésekkel nyerik. A két különböző fafajból származó viasz összetételében is különbözik. A sziámi benzoé több más hasznos összetevő mellett vanillint, a szumátrai pedig fahéjsavat tartalmaz. Mindkét fajta viaszban jelentős mennyiségű természetes benzoésav van jelen.

A benzoéviaszhoz hasonló gyantákat már az ókorban is széleskörűen használtak füstölőkhöz, gyógyászati célokra és parfümökben. Az ősi civilizációk által használt viasz pontos fajtáját nehéz meghatározni. Több mint valószínű, hogy inkább a helyben hozzáférhető, a mediterráneumban honos gyantás fák váladékát használták. Viszont arra vonatkozóan is vannak feljegyzések, hogy már a föníciaiak is kiterjedt kereskedelmet folytattak a különböző Styrax fákból származó gyantákkal.

0
Kosár